Az 1964. évi október hó 4. napján elfogadott, majd az 1992. évi I. törvény alapján, illetve a 2004. évi CXV. törvény előírása szerint a Jókai Lakásszövetkezet 2005. november hó, 25. napján megtartott küldöttgyűlése módosította és egységes szerkezetbe foglalta a lakásszövetkezet alapszabályát.

1.) A törvény alapján az alapszabály kiterjed a lakásszövetkezeti épületek, lakások építésére, fenntartására, működésére, gazdálkodásának alapvető szabályaira, továbbá a lakásszövetkezet és tagjai közötti jogviszonyra, a szervezeti átalakításra és megszüntetésre vonatkozó szabályokra.

2.) A lakásszövetkezeti törvényben, illetve - annak keretei között - alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban Ptk.) rendelkezései az irányadóak.

3.) Az alapszabály a lakásszövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapokmánya. A tartalmát a lakásszövetkezet tagsága határozza meg, figyelembe véve a lakásszövetkezeti törvényt, a lakásszövetkezet céljait, feladatait, adottságait és hagyományait.

4.) Az alapszabályban kell meghatározni a lakásszövetkezet:
a. nevét, székhelyét, tevékenységének céljait, feladatait és tevékenységi körét;
b. a szervezetére és szerveinek működésére vonatkozó szabályokat;
c. a testületi szerveinek hatáskörét, feladatait, tagjainak számát;
d. tisztségviselőit, a feladatuk ellátásához szükséges szakmai követelményeket, a megbízatásuk időtartamát, a megválasztásukra vonatkozó szabályokat;
e. a tisztségviselővel szemben felmerülő kizáró okokat, az összeférhetetlenség megszüntetésével kapcsolatos feladatokat;
f. a közgyűlés, a küldöttgyűlés, a részközgyűlések, a tagértekezletek összehívásának módját, hatáskörét, eljárási szabályait;
g. a tagok jogait és kötelezettségeit;
h. az építési, illetve fenntartási költségek viselésének és felosztásának módját;
i. a költséghátralék megfizetésével, a fizetési meghagyással, a jelzálogjog bejegyzésével, illetve
törlésével kapcsolatos szabályokat;
j. a tagfelvétellel és a tagsági viszony megszűnésével összefüggő eljárási szabályokat;
k. képviseletének szabályait;
l. az időleges használati jog megszervezésének módját;
m. a tagság megszűnése, illetve a volt taggal, örökösével való elszámolást és határidejét;
n. a házirendjének főbb tartalmi elemeit;
o. az alapszabályon kívül más szabályzat megalkotásának lehetőségét és a megalkotásra jogosult testület megnevezését;
p. a fel nem osztható vagyonának létrehozását;
q. a tulajdona és vagyona biztosításának, a tevékenységével összefüggő felelősségbiztosításnak a kötelezettségeit;
r. az érdekképviseletben való képviseletet.

I. fejezet
A lakásszövetkezet neve, célja, tevékenysége

1.) a. A lakásszövetkezet cégneve: Pécsi "Jókai" Lakásszövetkezet
b. A lakásszövetkezet székhelye: 7622 Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B.
c. A lakásszövetkezet egységes statisztikai számjele: 10098990-7010-121-02
d. A lakásszövetkezet gazdálkodó szervezet, jogi személy.

2.) A lakásszövetkezet célja:
a. az önkéntes szövetkezésbe rejlő előnyök felhasználásával gondoskodni a szövetkezeti épületek, lakások, közösségi helyiségek és épülettartozékok, gépkocsi tárolók fenntartásáról (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) rendeltetésszerű hasznosításáról;
b. a lakászövetkezet működtetésénél az önsegély, a szolidaritás, a tagi demokrácia, az önkéntes közreműködés, a tagok szolgáltatási igényének figyelembevétele és megvalósítása;
c. a lakásszövetkezet által saját szervezésben, az önkormányzattal való együttműködésben, illetve vállalkozók közreműködésével épületek, lakások építése, illetve építtetése.

3/l.) A lakásszövetkezet alaptevékenységébe tartozó feladatai:
a. a tulajdonában álló épületekben a tagok által közösen használt eszközök, épületrészek, használatba adása, illetve fenntartása;
b. A gazdálkodásának, számvitelének, pénzkezelésének, ügyvitelének megszervezése;
c. A működésének és belső rendjének kialakítása;
d. a tagjai részére nyújtandó közcélú tevékenység ellátása;
e. lakóépület, lakások építése, illetve építtetése.

3/2.) A lakásszövetkezet alaptevékenységét a saját és tagjai, illetve nem tag tulajdonosok részére végzi, ezzel nyereségre nem törekszik.

3/3.) A lakásszövetkezet alaptevékenysége: ingatlan bérbeadása, üzemeltetése, kezelése.
TEÁOR: 70. 20

4/1.) A lakásszövetkezet az alaptevékenységi körébe nem tartozó vállalkozásokat is végez.
A vállalkozási tevékenység adózott eredményét az alaptevékenység ellátására, vállalkozások fejlesztésére, valamint tartalékalap képzésére fordítja.

4/2.) A lakásszövetkezet vállalkozási tevékenysége (i):
TEÁOR 70.32 Ingatlankezelés
TEÁOR 64.20 Távközlés, híradástechnikai távközlés
TEÁOR 45.21 Épület-, híd-, alagút-, közmű-, vezeték építése
TEÁOR 45.33 Víz-, gáz-, fűtés szerelés
TEÁOR 74.87 Díjbeszedési tevékenység
TEÁOR 74.20 Műszaki kivitelezés, építés ellenőrzése

II. fejezet
A tulajdon és a használati viszonyok

1.) A lakásszövetkezeti lakóházakban és a hozzátartozó létesítményekben - az 1992. évi részközgyűlések és a küldöttgyűlés megerősítő határozata alapján, a lakásszövetkezeti törvényben foglaltakkal összhangban - a tulajdonviszonyok a következők:
1/1.) Magántulajdonban vannak: (állampolgári-jogi személyek)
a. a lakások és az egyéb nem lakás céljára szolgáló helyiségek, melyek a földhivatali nyilvántartásban önálló ingatlanként vannak bejegyezve a tag és nem tag tulajdonosok javára;
b. a lakásokhoz tartozó, azon belül lévő és annak tartozékait képező villamos-és gázvezetékek a fogyasztásmérőig. Fogyasztásmérő hiányában a lakáson belüli rész;
c. a lakások fűtőberendezései, az ahhoz tartozó csővezetékek, víz, -szennyvíz csőrendszerei, a függőleges gyűjtőcsőig, illetve fővezetékig;
d. a kaputelefonok lakásokon belüli berendezései és vezetékei;
e. a központi TV antenna, lakásokon belüli vezetéke és csatlakozó aljzata;
f. a lakásokhoz tartozó erkélyek és annak mellvédei;
g. a lakások burkolata, nyílászárói, ablakainak könyöklői, üvegezése;
h. a kémények lakásokon belüli tisztító- és bekötő nyílásai.
l/2.) Lakásszövetkezeti tulajdonban vannak mindazon ingatlanrészek, amelyek nem más tulajdonos részére vannak bejegyezve. Ezek legfőbb elemei:
a. az épületekhez tartozó földrészek;
b. az épületekben lévő közös helyiségek: lépcsőházak, folyosók, szárítók, mosókonyhák, tárolók, pincehelyiségek, légóhelyiségek, szeméttárolók, szemétledobók, a központi berendezések helyiségei (lift-kamrák, hő-elosztó helyiségek);
c. az épületszerkezetek, homlokzatok, héjazatok, tetőterek, padlásterek;
d. a lakásokat ellátó energia-, víz-, szennyvíz-, hőszolgáltató fővezetékek a lakás elosztóig;
e. liftek, szellőzők;
f. a kaputelefonok és az épületen belüli hálózatuk;
g. a tulajdonát képező lakások;
h. a gépkocsi tárolók;
i. a lakásszövetkezet irodái és a leltárban szereplő tárgyak;
j. a harkányi üdülő és bútorzata;
k. a közösségi helyiségekből kialakított üzlethelyiségek;
l. a kábel TV rendszer főállomása, vonal és lépcsőházi erősítők, vezetékek;
m. szemétszállításra szolgáló edények;
n. a műhely leltárában szereplő eszközök.

1/3.) A lakásszövetkezet - a tulajdonának védelme, a biztonságos működése érdekében - a saját vagyonából fel nem osztható vagyonrészt hoz létre. A fel nem osztható vagyon a szervezeti változások esetében a jogelőd tulajdonát képezi, a vagyonmegosztási döntésnél nem vehető figyelembe.
A fel nem osztható vagyon körébe tartoznak:
a.) a lakásszövetkezet irodái: 2 db.
Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B. 64 négyzetméter alapterületű Hrsz: 18901/15/A/43.
Pécs, Nagy Lajos király u. 8/B. 36 négyzetméter alapterületű Hrsz: 18901/15/A/91.
b.) a harkányi társas üdülő
Harkányfürdő, Bartók Béla u. 19. 26 négyzetméteres Hrsz: 2377/A/28.
c.) az önálló álbetéttel rendelkező lakások (15 db.)
- Pécs, Móricz Zsigmond tér 1.sz. 33 négyzetméteres Hrsz.:1888/A/32.
- Pécs, Móricz Zsigmond tér 3.sz. 33 négyzetméteres Hrsz.:18889/A/32.
- Pécs, Móricz Zsigmond tér 5.sz. 40 négyzetméteres Hrsz.: 18890/A/32.
- Pécs, Móricz Zsigmond tér 7.sz. 47 négyzetméteres Hrsz.: 18891/A/20.
- Pécs, Móricz Zsigmond tér 9.sz. 38 négyzetméteres Hrsz.: 18892/A/20.
- Pécs,Móricz Zsigmond tér 14.sz. 37 négyzetméteres Hrsz.: 18908/A/35.
- Pécs,Móricz Zsigmond tér 15.sz. 37 négyzetméteres Hrsz.: 18907/A/35.
- Pécs,Jókai u. 32.sz. 37 négyzetméteres Hrsz.: 18830/A/34.
- Pécs,Jókai u. 35.sz. 36 négyzetméteres Hrsz.: 18870/A/80.
- Pécs, Jókai u. 37.sz. 36 négyzetméteres Hrsz.: 18870/A/81.
- Pécs, Jókai u. 41.sz. 34 négyzetméteres Hrsz.: 18885/A/32.
- Pécs, Jókai u. 45.sz. 34 négyzetméteres Hrsz.: 18887
- Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A. 36 négyzetméteres Hrsz.: 18901/15/A/90.
- Pécs, Nagy Lajos király u.10/A. 36 négyzetméteres Hrsz.: 18901/16/A/91.
- Pécs, Nagy Lajos király u. 10/B.36 négyzetméteres Hrsz.: 18901/16/90.
d.) Önálló albetéttel rendelkező üzlethelyiségek (6 db.)
- Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A. 30 négyzetméteres Hrsz.: 18901/15/A/93.
- Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A. 30 négyzetméteres Hrsz.: 18901/15/A/92.
- Pécs, Nagy Lajos király u. 8/A. 11 négyzetméteres Hrsz.: 18901/15/A/94.
- Pécs, Nagy Lajos király u.10/A. 32 négyzetméteres Hrsz.: 18901/16/A/92.
- Pécs, Nagy Lajos király u.10/A. 30 négyzetméteres Hrsz.: 18907/16/A/93.
- Pécs, Jókai u. 35. 12 négyzetméteres Hrsz.: 18870/A/82.
e.) Önálló albetéttel rendelkező garázsok (12 db.)
- Pécs, Nagy Lajos király u. 8.(6 db.)11 négyzetméteres Hrsz.: 18901/15/A/86.
17 négyzetméteres Hrsz.: 18901/15/A/84-85-87-88-89.
- Pécs, Nagy Lajos király u. 10.(6 db.)11 négyzetméteres Hrsz.: 18901/16/A/86.
17 négyzetméteres Hrsz.: 18901/16/A/84-85-87-88-89.

2/a.) Abban az esetben, ha egy lakásnak, egyéb ingatlannak több tulajdonosa van kötelesek megegyezni abban, hogy ki jogosult a lakásszövetkezettel való kapcsolattartásra. Ezen jog elsősorban azt a tulajdonost illeti, - ha törvényi kizáró ok nem áll fenn - aki a lakásban lakik.
A megállapodást szabályszerű meghatalmazásba kell foglalni, és a lakásszövetkezetnek átadni.
b.) A meghatalmazásokról a lakásszövetkezet - épületenként - nyilvántartást vezet.

3.) Az egyes lakóépületekhez tartozó a lakásszövetkezet tulajdonában álló földrészlet és épületrészek használatára a tagok mindegyike jogosult, e jogát azonban egyik tag sem gyakorolhatja a többiek jogának, vagy jogos érdekeinek sérelmére.

4/l.) A gépkocsi tárolókat csak a lakásszövetkezet tagjai vehetik használatba. Ezek elosztásával, használatba adásával kapcsolatban a küldöttgyűlési szabályzat az irányadó.

4/2.) A lakásszövetkezeti tulajdont képező ingatlanrészek, - a gépkocsi tárolók kivételével - illetve az épületek külső homlokzata használatba-vételének nem feltétele a lakásszövetkezeti tagság. Ezen bérleményeknél a lakásszövetkezeti tagok is bérlőnek számítanak. E helyiségek funkciójának megváltoztatására, a használatba adás követelményeire a küldöttgyűlés szabályzata az irányadó.

5/1.) Az egyes épületekre vonatkozó hatósági előírásokat az igazgatóság köteles a tulajdonosokkal ismertetni. Amennyiben azok ismeretében a tag és nem tag tulajdonosok nem hozzák meg a szükséges döntéseket, vállalniuk kell a hatósági szankciók anyagi következményeit. A kiszabott bírságok az adott épület használati díját terhelik.

5/2.) Az épületek lakásszövetkezet tulajdonát képező homlokzati, tetőszerkezeti és egyéb részein az eredeti szerkezeti és színezési állapottól eltérni, vagy bármit elhelyezni - a hatósági engedélytől függetlenül - csak az igazgatósághoz írásban benyújtott kérelem, illetve írásbeli jóváhagyás után lehet.

5/3.) A lakás nem lakás céljára történő hasznosítása, esetén - az illetékes szakhatósági
engedély mellett - szükséges az igazgatóság hozzájárulása is.

6/1.) A tag és nem tag lakástulajdonosok olyan átalakítási, felújítási vagy bővítési munkákat, amelyek a falazatok, burkolatok bontásával és helyreállításával, a közművek áthelyezésével,
illetve leszerelésével kapcsolatosak az igazgatóság és - ha jogszabály külön előírja - az illetékes hatóság engedélye nélkül nem valósíthatnak meg.

6/2.) A zajjal járó tevékenységet - a munka megkezdésének és befejezésének idejét megjelölve - be kell jelenteni az igazgatóságnak, majd az adott épület tulajdonosainak.
A lakáson belüli építési - szerelési munka és a zajjal járó tevékenység végzése csak a műszakilag feltétlenül indokolt ideig tarthat, a házirend szabályai szerinti időpontban.

7/1.) A közös tulajdonban lévő épületrészek és eszközök használatát, a társadalmi együttélés szabályait tartalmazó házirendet minden tulajdonosnak, bérlőnek, ideiglenes jelleggel lakó, vagy tartózkodó személynek kötelessége betartani, illetve betartatni.

7/2.) A házirend részletes szabályainak tartalmi elemei:
a.) az épület közös használatára szolgáló területek, helyiségek és eszközök
igénybevételének szabályai;
b.) az épület homlokzatával, szerkezetével, színezésével összefüggő előírások;
c.) a lakáson belüli építési-szerelési munkák végzésének, illetve végeztetésének
szabályai;
d.) a zajjal járó tevékenység, illetve a lakás tulajdonosok nyugalmával összefüggő
előírások;
e.) a raktározás, a tartós és ideiglenes tárolás követelményei;
f.) a szennyezések, dugulások megakadályozásával, a közösségi területek tisztántartásával
kapcsolatos szabályok;
g.) az állattartással összefüggő előírások;
h.) a gépjárművek tárolásával, használatával foglalkozó követelmények.

7/3.) A házirend részletes szabályait a küldöttgyűlés hivatott megalkotni. Az egyes épületek tagértekezletei - a magukra vonatkozó részt - kiegészíthetik, ha az nem ellentétes az alapszabállyal, más jogszabállyal.

7/4.) A házirendet a lakástulajdonosnak rendelkezésére kell bocsátani, és minden lépcsőházban kifüggeszteni.

8/1.) A magántulajdonban lévő lakások, a szövetkezeti tulajdon és az emberi élet biztonságát szolgálja a tűzrendészeti szabályzat. Annak betartása és betartatása minden tulajdonos részére kötelező.

8/2. A tűzrendészeti szabályzat részletes kimunkálása - az érvényben lévő jogszabályok figyelembevételével - az igazgatóság kötelessége.

8/3.) A tűzrendészeti utasítást a tulajdonosok rendelkezésére kell bocsátani, és a lépcsőházakban kifüggeszteni.

III. fejezet

Az önkormányzati szervek és működésük, a tisztségviselők

1.) A lakásszövetkezet önkormányzati szervei:
a. Közgyűlés

b. Részközgyűlés
c. Tagértekezlet
d. Küldöttgyűlés
e. Igazgatóság
f. Felügyelő Bizottság
g. Eseti bizottságok

2.) Közgyűlés

2/1. A lakásszövetkezet legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a feladatát közgyűlési vagy részközgyűlési formában is gyakorolhatja, illetve a küldöttgyűlésre ruházza.

2/2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a. a lakásszövetkezet egyesülésének, szétválásának, megszűnésének elhatározása;
b. döntés a lakásszövetkezeti vagyon megosztásáról;
c. a küldöttgyűlés hatáskörét szabályozó kérdések.

2/3. A közgyűlés - III.2/2. pontban foglalt kizárólagos hatáskörét kivéve - jogkörét a küldöttgyűlés hatáskörébe utalja.

2/4. Kötelező a közgyűlés összehívása, ha azt a tagok összességének legalább 10 %-a, vagy a felügyelő bizottság írásban, az ok megjelölésével indítványozza. Ha az indítványt az igazgatóság nem fogadja el, illetve a közgyűlést 30 napon belül nem hívja össze, a felügyelő bizottság az ezt követő 15 napon belül köteles összehívni. Amennyiben azt a felügyelő bizottság elmulasztja az esetben az összehívást kérő tagok, vagy az általuk megbízott személy jogosult a közgyűlés összehívására.

2/5. A közgyűlést az igazgatóság hívja össze, a hatáskörébe tartozó ügyekben és szükség szerint.

2/6. A közgyűlést legalább 15 nappal megelőzően, írásban, vagy hirdetmény útján lehet összehívni. A meghívó vagy hirdetmény 1 példányát az épületben jól látható helyen ki kell függeszteni.

2/7. A közgyűlési meghívónak, vagy hirdetménynek tartalmaznia kell:
a.) a lakásszövetkezet nevét és székhelyét;
b.) a közgyűlés napirendjét, időpontját és helyét;
c.) a megismételt közgyűlés (III.9.) időpontját és az eltérő határozatképességre való utalást;
d.) a részközgyűlések esetében az erre való utalást,
e.) az írásbeli meghatalmazással (III./2/13) való képviseleti lehetőséget.

2/8. A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon, az érintett tagok több mint fele megjelent.

2/9. a.) Ha a közgyűlés határozatképtelen 15 napon belüli időpontban, azonos napirendi
pontokkal újabb közgyűlést (a továbbiakban megismételt közgyűlés) kell tartani.
A megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.
b.) A megismételt közgyűlés az eredeti időpont után fél óra múlva megtartható.
c.) Nem lehet megismételt közgyűlést tartani a lakásszövetkezet egyesülése, szétválása és
megszűnése kapcsán meghozandó döntések esetében, a kiválás vagyonmegosztásában.
d.) A megismételt közgyűlés csak az eredeti napirendben szereplő kérdésekben hozhat
határozatot.

2/10. A közgyűlés a határozatait a jelenlévő tagok több mint felének szavazatával, nyílt szavazással hozza, kivéve a tisztségviselők titkos szavazással történő megválasztását és visszahívását, a lakásszövetkezet összes tagjának egyhangú szavazatával történő megszüntetését, az alapszabálynak a jelenlévő tagok 2/3-al történő módosítását.

2/11. A közgyűlésen lakásonként csak egy-egy szavazatot lehet figyelembe venni.

2/12. Ahol egy lakásban több lakásszövetkezeti tag van, kötelesek megállapodni az egységes szavazásban. Amennyiben nem tudnak megállapodni az egységes szavazásban az ellentétes szavazatok kizárják egymást, érvénytelenek.

2/13. A lakásszövetkezet tagját a közgyűlésen, (részközgyűlésen), a tagértekezleten írásbeli meghatalmazás alapján lehet képviselni.
a.) A képviselet szabályai:
- bárki megbízható a képviselettel;
- egy személy csak öt lakás képviseletét láthatja el;
- a meghatalmazás szólhat egyszeri alkalomra, vagy visszavonásig terjedő időre.
b.) A meghatalmazás formai és tartalmi követelményeire az igazgatóság mintát köteles kiadni.
c.) A meghatalmazás esetében a jelenléti íven a tulajdonos neve mellett fel kell tüntetni a meghatalmazott nevét.
d.) A meghatalmazásokat a jegyzőkönyv mellé kell csatolni.

2/14. A közgyűlésen jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek tartalmaznia kell:
a.) a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítésre megválasztott 2 tag nevét,
b.) a megjelent tagok - a nem tag tulajdonosok - számát, illetve nevét és a tag által
meghatalmazott személy nevét tartalmazó jelenléti ívet;
c.) a határozatképesség megállapítását;
d.) a tárgyalt napirendek, ügyek összefoglalását;
e.) a meghozott határozatokat és a szavazás eredményére vonatkozó adatokat.

2/15. a.) A jegyzőkönyvet a levezető elnök és a jegyzőkönyvvezető írja alá, valamint
közgyűlésen erre megválasztott két lakásszövetkezeti tag hitelesíti.

b.) A jegyzőkönyvbe bármely tag betekinthet és arról - az igazgatóság által
Meghatározott másolási költség megfizetésével - másolatot kérhet.
2/16. A közgyűlésen, küldöttgyűlésen hozott határozatokat az igazgatóság valamennyi tag részére, - fizetési kötelezettség előírása esetében a nem tag tulajdonosoknak, - a fenti önkormányzati szervek ülésének megtartásától, - írásbeli szavazástól - számított 30 napon belül kézbesítés útján közölni kell.

2/17. A határozatok kézbesítése:
a.) a helyben lakó tulajdonosok esetében a lakásszövetkezet megbízottja útján történik, amit az
átvevő aláírásával igazol. A határozat egy példányát a hirdetőtáblán kell kifüggeszteni.
b.) a nem helyben lakó tulajdonosok esetében - költségtérítés mellett - postai úton történik.

2/18. A lakásszövetkezet tagsága közgyűlés, részközgyűlés, tagértekezlet összehívása nélkül is szavazhat - írásbeli szavazással - ha a döntés ilyen módon is megvalósítható.

2/19. Az írásbeli szavazás eljárási szabályai:
a.) az írásbeli szavazás témájáról, a legfontosabb tényekről, adatokról, a várható időpontjáról
és módjáról a hirdetőtáblán keresztül tájékoztatni kell a tagságot;
b.) a szavazólapon fel kell tüntetni a szavazás témáját, a választási lehetőséget
(igen, nem, tartózkodás);
c.) a szavazólap egyéni, vagy együttes lehet. Az egyéni szavazólapot a tagok a postaládába
kapják, az együttes szavazólap köröztetésre kerül;
d.) a nem helyben lakó tagok levélben kapnak értesítést és lehetőséget a szavazásra;
e.) a szavazásról - III.2/14. pont értelemszerü alkalmazásával - jegyzőkönyvet készít az
igazgatóság, a felügyelő bizottság egy-egy tagja és egy küldött;
f.) a szavazás eredményéről való tájékoztatásban a III./2/17. pontban foglaltak szerint kell eljárni.

2/20. Nem lehet írásbeli szavazással dönteni a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó
- III/2/2/a. és b. pontban szereplő - ügyekről, az alapszabály megalkotásáról és módosításáról, a tisztségviselők megválasztásáról és visszahívásáról, illetve díjazásukról, továbbá az éves beszámolóról és a tárgyévi költségelőirányzatról.

3. Részközgyűlés
3/1/a.) A lakásszövetkezet a közgyűlést - a tagság nagy számára való tekintettel -
részközgyűlési formában is működtetheti.
b.) A részközgyűlési körzetesítés az alábbi:
- Móricz Zsigmond tér 1-3-5.
- Móricz Zsigmond tér 7-9-11.
- Móricz Zsigmond tér 14-15. - Jókai u. 35-37.
- Jókai u. 32-34-36-41-43-43/a. - 45-47.
- Nagy Lajos király u. 8.
- Nagy Lajos király u. 10.
3/2/.a.) A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben a részközgyűléseket azonos napirendi
pontokkal kell megtartani és a szavazatokat össze kell, adni.
Határozattá a tárgyalt napirendi pont akkor válik, ha a részközgyűléseken megjelentek -
lakásszövetkezeti szinten az összesített számhoz viszonyítva - a kivánt szavazati
többséget elérték.
b.) Amikor a részközgyűlések közgyűlési jogkört gyakorolnak és a közgyűlés
határozatképtelen, - mert a megismételt közgyűlési jog nem érvényesíthető - a
részközgyűlést csak ott kell újból összehívni, ahol nem volt meg a határozatképesség.

3/3.a.) A részközgyűléseket az igazgatóság szükség szerint hívja össze.
b.) A részközgyűlést össze kell hívni, ha azt a körzet lakásszövetkezeti tagjainak
legalább 10 %-a, vagy a felügyelő bizottság - a III./2./4. pontban szereplő módon -
kezdeményezi.

3/4. A részközgyűlésekre, a közgyűlésre vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

4. Tagértekezlet

4/1. Tagértekezlet tartható a részközgyűlési körzetek szerint és épületenként.

4/2. A körzetenként összehívott tagértekezletek véleményező és önálló döntési jogkörrel is
rendelkeznek. Feladatkörük:
a.) az igazgatóság - küldöttgyűlés elé kerülő - éves beszámolójának véleményezése;
b.) az adott épület (ek) fenntartásáról szóló szóbeli beszámolónak és írásos pénzügyi
elszámolásnak, valamint a következő év pénzügyi tervének jóváhagyása;
c.) 5 évenként és ciklus közben (a ciklus végéig) a küldöttek megválasztása, visszahívása,
illetve évi rendszeres beszámoltatása;
d.) a tagság és az igazgatóság közti információ csere.

4/3. Tagértekezlet hívható össze olyan kérdések eldöntése céljából, melyek kizárólagosan
egy-egy épület tagjait érintik. Az épületi tagértekezletek hatásköre:
a.) magastető, vagy emeletráépítéshez való hozzájárulás;
b.) épület-felújításra bankkölcsön felvétele és a törlesztés módjáról való döntés;
c.) az épület részleges vagy teljes felújításában és annak költségfinanszírozásában való
megállapodás;
d.) a tulajdonosok együttélésével kapcsolatos kérdések.

4/4. a.) A tagértekezleteket az igazgatóság hívja össze.
b.) A körzeti tagértekezleteket szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.
c.) Az épületi tagértekezlet összehívására szükség szerint kerül sor.

4/5. A körzeti vagy épületi tagértekezleteket össze kell hívni, ha a körzet, vagy épület tagjainak
legalább 10 %-a, vagy a felügyelő bizottság - a III.2/4. pontban szereplő módon -
kezdeményezi.

4/6. A tagértekezletek működtetése:
a.) A tagértekezlet 8 nappal megelőzően, írásban, vagy hirdetmény útján hívható össze.
Egy hirdetményt, vagy meghívót a lépcsőházban, jól látható helyen ki kell függeszteni.
b.) Az épületi tagértekezlet sürgős esetben 8 napon belül is összehívható.

c.) A tagértekezlet - saját épületére - a megjelentek számától függetlenül hozhat döntéseket,
kivéve a III/4/3/a és b pontban foglalt tárgyköröket, melyekhez 50 %-nál magasabb
jelenlét, vagy többségi írásbeli hozzájárulás szükséges.
d.) A tagság írásos szavazás útján is hozhat döntést.
Az írásos szavazásra a III./2/19.pont szabályait kell értelemszerűen alkalmazni.
Írásos szavazással nem lehet dönteni az éves pénzügyi elszámolásról és az éves
pénzügyi előirányzatról, a küldöttek megválasztásáról.
e.) A tagértekezleti beszámolók, vélemények lényegét, a döntéseket emlékeztetőben
kell rögzíteni. Az emlékeztetőt a levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott 2

személy írja alá.
f.) A tagértekezleti döntésekről 8 napon belül, a hirdetőtáblán való kifüggesztés útján kell
a tulajdonosokat tájékoztatni.
g.) A tagértekezletre meg kell hívni a nem tag tulajdonosokat is, amennyiben a döntés őket
is érinti. Az őket érintő döntéshozatalkor szavazati joggal bírnak.

5. Küldöttgyűlés

5/1. Lakásszövetkezetben - az 1992. évi részközgyűlések felhatalmazása alapján és a törvénnyel
összhangban - küldöttgyűlés működik. A küldöttgyűlés a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe
tartozó ügyek kivételével minden kérdésben dönthet.

5/2.a.)Minden 13. lakás után 1-1 küldött választható. A küldötteket az adott épületek
lakásszövetkezeti tagjai, ennek hiányában a levezető elnök jelöli.
A küldöttek megválasztása tagértekezleteken, nyílt szavazással, egyszerű
szavazattöbbséggel történik. A küldöttek megoszlását lehetőleg épületenként és
lépcsőházanként is biztosítani kell. A küldöttek mandátuma 5 évre, illetve a ciklus végéig
szól.
b.) A küldöttek száma 30 főnél kevesebb nem lehet.
c.) A küldöttek a jogaikat csak személyesen gyakorolhatják.
5/3.) Amennyiben az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjai nem küldöttek, szavazati
joggal vesznek részt a küldöttgyűlésen.
5/4.) A küldöttgyűlésen a lakásszövetkezet bármely tagja - tanácskozási joggal - részt vehet.
5/5.) A küldöttgyűlést az igazgatóságnak évente legalább egyszer, az első félévben össze kell
hívni. Akkor is össze kell hívni a küldöttgyűlést, ha azt a küldöttek legalább egyharmada,
vagy a felügyelő bizottság - az indokok megjelölésével - írásban indítványozza.
5/6.) A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint fele jelen van, kivéve az
alapszabály módosítást, melyhez az összes küldött 2/3-os jelenléte szükséges.
Határozatképtelenség esetén, 30 napon belül újból össze kell hívni, mert a megismételt
közgyűlési szabály nem alkalmazható.
5/7.a.) A küldöttgyűlés többi eljárási szabályáról a közgyűlésnél leírtakat értelemszerűen kell
alkalmazni, beleértve a levélszavazást is.
b.) Küldöttgyűlés nélkül - levélszavazással - a III./5/9. pont első öt témájában nem lehet
dönteni.
5/8.) A küldöttgyűlésen külön jelenléti ívet kell vezetni a küldöttekről és a nem küldött
tagokról. Biztosítani kell, hogy csak a szavazati joggal rendelkezők szavazzanak.

5/9. A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik;
a.) az alapszabály módosítása;

h.) gondoskodik a szövetkezeti tulajdon és vagyon biztosításáról;
i. ) az elnökön keresztül irányítja a lakásszövetkezet vállalkozásait;
j. ) meghatározza a tisztségviselők munkakörén túli megbízásait és azok díjazását a felügyelő
bizottság elnökének egyetértésével;
k.) évente ellenőrzi a lakóházak állapotát;
l. ) előkészíti és elbírálja a pályázatokat;
m.) figyelemmel kíséri és segíti a szövetkezet elnökének munkáját;
n.) belső ellenőrzés céljából - szükség szerint - külső szakembereket is alkalmazhat;
o.) kialakítja a munkaszervezetet, melyet az elnökön keresztül irányít;
p.) alkalmazza - a küldöttgyűlés által engedélyezett - ügyvezető igazgatót;
r.) dönt az alkalmazottak szociális és egyéb juttatásokban való részesítéséről.

6/7. Az igazgatóság a döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza.
Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

6/8. Az egyes épületeket érintő döntések meghozatala előtt az igazgatóság köteles az érintett
épület véleményét - a küldöttek útján - kikérni.

6/9. Az igazgatóság köteles a tagok lakásszövetkezetre, a tagok jogaira és kötelezettségeire vonatkozó írásbeli megkeresésére, illetve az abban felvetett kérdésekre - a kézhezvételtől számított - 30 napon belül írásban válaszolni.

6/10/1. Az igazgatóság a tag és nem tag tulajdonában álló lakást érintő tulajdonváltozás esetén - kérésére - köteles írásban nyilatkozatot adni a költségtartozásról, a hátralék összegéről.

6/10/2. Az eladónak a lakás per-, teher-, és igénymentességéről tett szavatossági nyilatkozata a költségtartozás alól történő mentesség szavatolására kiterjed akkor is, ha a szerződés megkötése során a tartozásról nem kéri az igazgatóság a III./6/10/1. pontban szereplő nyilatkozatot.

7. Felügyelő bizottság

7/1/a.) A lakásszövetkezetben 3 fős felügyelő bizottság működik. A felügyelő bizottság elnökét
a küldöttgyűlés külön szavazással választja meg a bizottság tagjai közül.
b.) A felügyelő bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az
elnök szavazata dönt.
c.) A felügyelő bizottság alapvető feladata a lakástulajdonosok érdekeinek, a szövetkezeti
vagyonnak, a törvényességnek a védelme, illetve a tagi ellenőrzés biztosítása. A tagok
érdekében a lakásszövetkezet egész tevékenységére kiterjedő, folyamatos ellenőrzést
végez.
d.) Munkájáról évente köteles beszámolni a küldöttgyűlésnek.

7/2. A felügyelő bizottság hatásköre:
a.) a szövetkezet működésével és gazdálkodásával kapcsolatban bármely ügyet vizsgálhat,
az iratokba betekinthet;
b.) felvilágosítást kérhet a lakásszövetkezet tisztségviselőitől, alkalmazottaitól, a tagoktól, a
nem tag tulajdonosoktól, akik a felvilágosításra vonatkozó kérését nem tagadhatják meg;
c.) felhívhatja az igazgatóság figyelmét, hogy a jogszabálynak, az alapszabálynak és a
testületi határozatnak megfelelően járjon el;
d.) indítványozhatja a közgyűlésnek, vagy a küldöttgyűlésnek az igazgatóság egészének,
vagy az egyes tagjainak felmentését, illetve felelősségre vonását, továbbá a
küldöttgyűlés, a részközgyűlés, tagértekezlet összehívását;
e.) összehívhatja a közgyűlést, a küldöttgyűlést, a részközgyűlést, tagértekezletet, ha az
igazgatóság nem tesz eleget az erre vonatkozó kötelességének;
f.) véleményezi az éves küldöttgyűlési beszámolókat, mely nélkül nem hozható érvényes
határozat;
g.) véleményt nyilváníthat a közgyűlés, küldöttgyűlés, a tagértekezletek elé kerülő bármely
beszámolóról, előterjesztésről;
h.) javaslatot tesz a küldöttgyűlésnek a szövetkezet elnökének munkabérére, vagy havi
díjazására, valamint éves tiszteletdíjára. A szövetkezet elnökének véleményét kikérve
javaslatot tesz a többi tisztségviselő tiszteletdíjának megállapítására;
i. ) elnöke és tagjai - tanácskozási joggal - részt vehetnek az igazgatóság és bármely testület
ülésén;
j.) szükség esetén foglalkozik a lakásszövetkezeten belüli jogsértésekkel, érdeksérelmekkel,
tagsági és alkalmazotti jogviták egyeztetésével.

7/3. A tagság észrevétellel, panasszal fordulhat a felügyelő bizottsághoz, mely köteles azokat kivizsgálni és arról az illető tagnak tájékoztatást adni.

7/4. A felügyelő bizottság javaslatait, indítványait az igazgatóság köteles 60 napon belül megvizsgálni, és azokban állást foglalni.

7/5. Az ellenőrzésre jogosult állami szervek az ellenőrzés megkezdéséről kötelesek a felügyelő bizottságot értesíteni és a közreműködését lehetővé tenni. Ennek elmulasztása esetében az elnök köteles az állami szervek figyelmét felhívni a törvényi kötelezettségükre.

7/6. Amennyiben a lakástulajdonos a lakásszövetkezet jogsértő határozata ellen a bírósághoz fordul, - ezelőtt panaszát megküldi a felügyelő bizottságnak - azt köteles kivizsgálni, a döntést hozó szervvel és panaszossal egyeztetést kezdeményezni, a megoldásra javaslatot tenni.

8. Tisztségviselők
8/1. A lakásszövetkezet tisztségviselői:
a.) az igazgatóság elnöke és tagjai;
b.) a felügyelő bizottság elnöke és tagjai;
c.) a lakásszövetkezetek érdekképviseleti szervébe megválasztott küldött.

8/2. a.) A tisztségviselőket a küldöttgyűlés titkos szavazással, 5 évre választja, illetve titkos
szavazással dönt a felmentésükről.
b.) A tisztségviselők csak a szövetkezet tagjai közül válaszhatóak. Ez alól a
küldöttgyűlés kétharmados határozattal adhat felmentést.
c.) A lakásszövetkezet elnöke legalább középfokú iskolai végzettséggel, öt éves vezetői
gyakorlattal rendelkezzen. Az elnöki tisztségre az igazgatóság pályázatot írhat ki.
A felügyelő bizottságba - lehetőség szerint - közgazdasági, számviteli képesítéssel
rendelkező tagot is szükséges választani.
d.) A tisztségviselők kötelességeik megszegésével, a lakásszövetkezetnek okozott kárért
a polgári jog szabályai szerint egyetemlegesen felelősek, még akkor is, ha a
szövetkezettel munkaviszonyban állnak. Nem terheli felelősség azt a tisztségviselőt, aki
a határozat ellen szavazott és a jegyzőkönyvben ellene tiltakozott.
A tisztségviselők kártérítésre kötelezése a bíróság hatáskörébe tartozik.
e.) A tisztségviselők megbízásukat általában társadalmi munkában látják el, de a
küldöttgyűlés - a végzett munka arányában - tiszteletdíjban részesítheti őket.

8/3. Nem lehet tisztségviselő:
a.) akit a bíróság cselekvőképességet korlátozó, vagy kizáró gondnokság alá helyezett;
b.) akit a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélt,
illetve hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült;
c.) akit valamely foglalkozástól bírói ítélettel eltiltottak és megjelölt tevékenységet
folytat a lakásszövetkezetben;
d.) közeli hozzátartozó és élettárs, mely összeférhetetlenséget eredményez;
e.) aki az alapszabályban előírt követelményeknek nem felel meg;
f.) aki a gazdasági társaságokról szóló törvény alapján vezető tisztségviselő nem lehet;
g.) aki a lakásszövetkezet elnöki tisztségét nem választott tisztségviselőként, hanem
vállalkozási formában kívánja ellátni.
8/4. A lakásszövetkezet igazgatóságának elnöke és tagjai nem választhatók meg a felügyelő
bizottság tagjának.

8/5. A közeli hozzátartozók (Ptk.685.§.b.pont) és élettársak nem lehetnek ugyanannak a lakásszövetkezetnek tisztségviselői, továbbá összeférhetetlen, ha a pénz-, anyagkezeléssel megbízott személy és felettese e törvény hatálya alá esik.

8/6. Az igazgatóság elnöke és tagjai munkaviszonyban állhatnak a lakásszövetkezettel. Ebben az esetben a munkáltatói jogokat a küldöttgyűlés gyakorolja. A küldöttgyűlés a munkaviszony létesítésén, a felmentésen és az alapbér megállapításon kívüli jogokat az igazgatóságra ruházza.

8/7. Tisztségviselővé - az elnök kivételével - egy személy több lakásszövetkezetnél is megválasztható. Ettől a küldöttgyűlés kétharmados szavazattal eltérhet. A jelölt azonban a tisztségre történő jelölésről az érdekelt lakásszövetkezeteket előzetesen, írásban tájékoztatni köteles. Amennyiben a jelölt a tájékoztatást elmulasztja, köteles - a következő küldöttgyűlésen - lemondani, illetve a küldöttgyűlés visszahívni őt.

8/8. Az elnöki funkció kizárólag választás útján, 3 formában tölthető be:
a.) az elnök választott tisztségviselőként a munkaszervezet vezetője, az operatív feladatok
intézője is;
b.) az elnök szerződéssel munkaviszonyban is áll a szövetkezettel, egyben a
munkaszervezet vezetője, az operatív feladatok intézője;
c.) az elnök csak tisztségviselőként működik, ügyvezető igazgató főállásban látja el a
szövetkezet és a munkaszervezet operatív vezetését.

8/9. Megszűnik a tisztségviselő megbízása:
a.) a megbízás időtartamának lejártával;
b.) a tisztségviselő lemondásával;
c.) a tisztségviselő halálával;
d.) a tagsági viszony megszűnésével, kivéve, ha a III/8/2/b. pontban foglaltakat
alkalmazzuk;
f.) ha jogszabály szerinti összeférhetetlenség merül fel és azt 15 napon belül nem
szüntetik meg és írásban nem igazolják;
e.) a küldöttgyűlés általi felmentéssel.

8/10. A megszűnt megbízatású tisztségviselő - az igazgatóság írásbeli felkérése alapján, az abban meghatározott feladatok végzésével és változatlan díjazás ellenében - köteles az új
tisztségviselő megválasztásáig, de legföljebb 90 nap leteltéig ügyvezető tisztségviselőként közreműködni a lakásszövetkezet tevékenységében.

8/11. A megszűnt és az új tisztségviselők kötelesek a feladatkörükkel kapcsolatos átadás-átvétel tényét, a szükséges dokumentumokat, illetve a befejezetlen, folyamatban lévő ügyeket jegyzőkönyvben rögzíteni és átadni.

9. Eseti bizottság

9/1. Eseti bizottságot az igazgatóság és a küldöttgyűlés hozhat létre, egy konkrét feladatra, döntés előkészítésre (pl. jelölőbizottság).
9/2. A bizottság összetételét, feladatát, hatáskörét, ügyrendjét a létrehozó szerv határozza meg. A küldöttgyűlés által létrehozandó bizottságra az igazgatóság tesz javaslatot.

IV. fejezet
A lakásszövetkezeti tagsági viszony

1/1. A lakásszövetkezet tagja lehet, aki:
a.) az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelel;
b.) a lakás tulajdonosa. Ha a lakás több személy tulajdonában áll, mindegyik tulajdonos kérheti tagként való felvételét, kivéve, ha a társtulajdonos kizárásra került (IV./3/8).
c.) írásbeli nyilatkozatban az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezően elismeri és vállalja, hogy a lakásszövetkezet céljainak megfelelően az előírt fizetési és más kötelezettségeit teljesíti.

1/2. A lakásszövetkezet tagjai lehetnek természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok.

1/3. Külföldi személy akkor lehet a lakásszövetkezet tagja, ha megszerezte a tulajdonjogot.

1/4. A 14. életévét be nem töltött kiskorú és cselekvőképességet kizáró, gondnokság alá helyezett 14. életévét betöltött kiskorú nevében törvényes képviselője kérheti a tagfelvételt.
A 14. életévet betöltött kiskorú a törvényes képviselője hozzájárulásával lehet tagja a lakásszövetkezetnek.

1/5. A tagok felvételénél, a tagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározásánál az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

1/6. Az örökös, a megajándékozott és a vevő tagfelvételi kérelme nem utasítható el, ha a IV/1./1. pontjában szabályozott feltételeknek megfelel.

1/7.a.) Tagfelvételi kérelmet az igazgatósághoz kell benyújtani. A tagfelvételről az igazgatóság - a soron következő ülésén (legfeljebb 3 hónapon belül) - dönt. Döntéséről a kérelmezőt és a tagértekezletet tájékoztatni kell.
b.) A tagsági viszony kezdete - jóváhagyás esetén - a belépési nyilatkozat benyújtási időpontjával azonos.
c.) A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén a küldöttgyűléshez és a bírósághoz lehet fordulni.
d.) A lakásszövetkezet tagjairól az igazgatóság köteles nyilvántartást vezetni.
e.) A szövetkezeti tag és nem tag tulajdonos a lakás tulajdon megszerzésekor, illetve a nyilvántartásba vételkor a küldöttgyűlés által meghatározott nyilvántartási díjat köteles teljesíteni a szövetkezeti tartalékalap javára. Ez alól kivétel a lakásban lakó örökös.

2. A lakásszövetkezet által nyújtott kedvezményes szolgáltatásból, vállalkozási bevételből csak úgy lehet részesülni, ha legalább egy lakástulajdonos tagja a szövetkezetnek.

3/1. A lakásszövetkezeti tagsági viszony megszűnik:
a.) a tag kilépésével;
b.) a tag halálával;
c.) a tag kizárásával;
d.) a lakás, vagy más - tagsági viszonyra jogot adó - tulajdon elidegenítésével;
e.) a szövetkezet jogutód nélküli megszűnésével.

3/2/a.) A lakásszövetkezetből való kilépés szándékát írásban kell az igazgatóságnak
bejelenteni. A tagsági viszony az írásban történő értesítéstől számított 30 napon belül,
illetve a hónap végén szűnik meg.
b.) A lakásszövetkezetből kilépő egy éven belül nem kérheti az ismételt tagfelvételt.
c.) Az ismételt tagfelvétel esetén a nyilvántartásba vételi díjat is meg kell téríteni.

3/3. A lakásszövetkezet kizárhatja azt a tagot, aki:
a.) a lakásszövetkezet érdekét súlyosan sértő, veszélyeztető magatartást tanúsít, vagy a
tagsági viszonyból eredő kötelességének nem tesz eleget. A lakástulajdonos vagy
családja illetve bérlője a lakásban olyan életmódot folytat, amely rendszeresen zavarja
a többi lakástulajdonos nyugalmát, vagy rongálja a szövetkezeti tulajdont.
b.) felszólítás ellenére sem teljesíti a jogszabálynak, az alapszabálynak, a küldöttgyűlés
rendelkezéseinek megfelelő módon megállapított fenntartási díjra, a véglegesen átadott
pénzre, a pótbefizetésre és a hiteltörlesztésre vonatkozó kötelezettségét, illetve
tartozása 2 év alatt ismételten meghaladja a 6-6 hónapot.
c.) Kizárási eljárás kezdeményezhető, ha az épületben lévő tagok 10 %-a írásban, kellő
indoklással (IV-3/3. a. pont alapján, illetve az alapszabály, vagy a házirend súlyos
megsértése miatt) arra kéri az igazgatóságot.

3/4.) A kizárást megelőzően írásban kell felszólítani a IV./3/3. pontot megsértőt, hogy milyen
magatartáson változtasson, vagy a fizetési, pótbefizetési kötelezettségének mikorra tegyen
eleget, illetve a mulasztás milyen következményeket von maga után.

3/5. A lakásszövetkezetből való kizárásra az igazgatóság jogosult. A kizárást tárgyaló ülésre az illető szövetkezeti tagot meg kell hívni. A kizárásról határozatot kell hozni, amelyet a taggal írásban kell közölni. A kizárás ellen fellebbezni lehet a küldöttgyűléshez és a bírósághoz.

3/6. A tagsági viszony megszűnését kimondó határozat a kézbesítéstől számított 30 napon belül lép hatályba. A kizárást kimondó határozat bírósági felülvizsgálására indított kereset megindításának nincs halasztó hatálya.

3/7. A kizárás a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem szűnik meg, ha:
a.) a határozat későbbi időpontot határoz meg;
b.) a bírósági felülvizsgálatra 60 napon belül keresetet indítottak és a bíróság a kizárást
kimondó határozatot megváltoztatja, vagy hatályon kívül helyezi;
c.) a tag kérésére a küldöttgyűlés a kizáró határozatot megváltoztatja.

3/8. A lakásszövetkezetből kizárt személy, vagy másik tulajdonostársa 2 évig nem kérheti tagfelvételét, illetve nem nyerhet tagfelvételt.

3/9. Ha a tagsági viszony megszűnik a volt lakásszövetkezeti tag a szövetkezet részére teljesített befizetéseit - a túlfizetés kivételével - a szövetkezettől nem követelheti vissza.

3/10. Ha a tagsági viszony haláleset miatt szűnik meg az örökössel, ha kilépéssel, vagy kizárással szűnik meg, a volt taggal kell elszámolni.

V. fejezet
A lakásszövetkezeti tag jogai és kötelezettségei

1/1. A tag alapvető joga, hogy
a.) részt vegyen a lakásszövetkezet tevékenységében és személyes közreműködésének,
vagyoni hozzájárulásának megfelelően részesedjen a lakásszövetkezet gazdálkodásának
eredményeiből;
b.) igénybe vegye a lakásszövetkezet által, a tagok részére biztosított szolgáltatásokat;
c.) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a közgyűlésen, részközgyűlésen,
tagértekezleten, tanácskozási joggal a küldöttgyűlésen;
d.) a lakásszövetkezetben - a törvényi kizárások hiányában és az alapszabályban foglalt
feltételek esetében - tisztséget viseljen;
e.) a lakásszövetkezetre vonatkozó kérdésekben tájékoztatást kérjen a tisztségviselőktől,
betekintsen az alapszabályba, a közgyűlési, részközgyűlési és küldöttgyűlési
jegyzőkönyvekbe, valamint a jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos iratokba,
továbbá ezekről - a költség megtérítése mellett - másolatot kérjen.
f.) javasolja a rendkívüli közgyűlés, részközgyűlés és a tagértekezlet összehívását.
A tulajdonosok 10 %-ának támogatása esetében az igazgatóság köteles az illetékes
fórumot összehívni.

2/1. A tag alapvető kötelezettsége, hogy:
a.) tartsa be és családtagjaival, bérlőivel tartassa be a lakásszövetkezet alapszabályát,
házirendjét, tűzrendészeti szabályzatát és a szövetkezeti szervek határozatait,
intézkedéseit;
b.) minden hónap 15.-ig teljesítse a lakásszövetkezet részére az előírt fizetési
kötelezettségét;
c.) vállalásának megfelelően vegyen részt a lakásszövetkezet szerveinek tevékenységében;
d.) tegye lehetővé és tűrje, hogy a lakásszövetkezet tisztségviselője vagy alkalmazottja a
lakásszövetkezet tulajdonában lévő épületrészekkel, berendezésekkel kapcsolatos
ellenőrzések, fenntartási munkák elvégzése céljából - a megállapodott időpontban,
illetve sürgős esetben azonnal - bejusson;
e.) a lakásában tervezett építkezéskor a II/5/2. és a II/6.pont szerint járjon el.

2/2. Amennyiben a lakásszövetkezet a fenntartási munkával kárt okoz, (V./2/1/d.) azt köteles
megtéríteni.

3/1. A lakás tulajdonosa 30 napon belül köteles az igazgatóságnak bejelenteni:
a.) a lakás tulajdonosának változását. Több tulajdonos esetében a II/2./a. pontban
szabályozottak szerint kell eljárni;
b.) a lakcímét, az ingatlan-nyilvántartásba bárki által megtekinthető személyes adatát, illetve
a nem természetes személy a nyilvános adatát;
c.) a lakást bérlő, használó (továbbiakban bérlő) személy (ek) b. pontnak megfelelő adatát;
d.) a lakásban lakó személyek számát;
e.) a haszonélvezettel terhelt lakás esetében a haszonélvező személy nevét és levelezési
címét.

3/2. Az V. 3/1. bekezdés c., és d. pontjában említett adatok bejelentése akkor kötelező, ha közüzemi szolgáltatás (áram-, gáz-, fűtés-, és melegvíz stb.) díja a bérlőt terheli, vagy a közüzemi szolgáltatások a lakásban lakók száma szerint kerülnek megállapításra, továbbá a kárelhárítás megelőzése, vagy a kár elhárítása érdekében a többi tulajdonos biztonsága igényli. A tulajdonos köteles a bérlőt tájékoztatni a rá vonatkozó adatbejelentésről.

3/3. Az V/3/1. bekezdésben szereplő adatokról az igazgatóság nyilvántartást vezet. Az adatokról kizárólag a közüzemi szolgáltató, valamint a bíróság részére adható tájékoztatás.

3/4. Aki a tulajdonváltozást 30 napon belül nem jelenti be, úgy tekintendő, mint aki nem kíván a lakásszövetkezet tagja lenni, s így nem részesülhet a tagnak nyújtott kedvezményekből, szolgáltatásokból.

3/5. A bérlő, ha az igazgatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget a fizetési kötelezettségének, a keletkezett hátralékért a tulajdonos helytállási kötelezettsége áll fenn.

3/6. Ha a tag, vagy volt tag, illetve a bérlő, vagy volt bérlő a tartozását a lakásszövetkezet, a közüzemi szolgáltató részére kiegyenlítette, a tartozással kapcsolatos adatokat haladéktalanul törölni kell.

4. A lakástulajdonosok az önkormányzati rendeletben foglaltak szerint tarthatnak kistestű hobbi állatot. Az állattartás részletesebb szabályait a házirend tartalmazza.

5. Az igazgatóság - a lakásszövetkezetből való kizárás mellett - szabálysértési eljárást kezdeményezhet azon tulajdonosok ellen, akik nem tartják be, vagy bérlőjükkel nem tartatják be a szövetkezet alapszabályát, házirendjét és a tűzrendészeti szabályzatát.

6. A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei.

6/1/a. Nem tag lakástulajdonos fogalmát akkor használjuk, ha az adott lakásból egy tulajdonos
sem tagja a lakásszövetkezetnek.
b. Nem tag az a lakástulajdonos, aki a lakásszövetkezetbe nem lépett be, kilépett, vagy
kizárásra került.

6/2/a. A nem tag lakástulajdonost megilletik mindazok a jogok és kötelezettségek, amelyek a tag
tulajdonost megilletik, illetve terhelik, kivéve a lakásszövetkezet által a tagoknak nyújtott
kedvezményes szolgáltatásokat, a vállalkozások bevételeiből való részesedést, továbbá a
tagértekezletek összehívásának kezdeményezését.
b. A nem tag tulajdonost nem terhelik a vállalkozással kapcsolatos költségek és
pótbefizetések.

6/3.a. A közgyűlésen, tagértekezleten a nem tag tulajdonos szavazati joggal vehet részt, ahol a
lakása fizetési kötelezettségének előírására és teljesítésére vonatkozó tárgyévi
költségvetés és beszámoló szerepel napirenden.
b. A nem tag tulajdonos a közgyűlés, (részközgyűlés) tagértekezlet más napirendi pontjával
kapcsolatban csak akkor rendelkezik szavazati joggal, ha más tulajdonostól erre
meghatalmazást kapott.

c. A küldöttgyűlésen csak a személyes ügyeinek tárgyalásakor vehet részt.
d. A nem tag tulajdonosok meghívására, számbavételére a szavazatok számlálására a tag
tulajdonosokra vonatkozó szabályok az irányadóak.

VI. fejezet
A lakásszövetkezet gazdálkodása

1/1. A lakásszövetkezet tevékenységének pénzügyi forrását a tag és nem tag tulajdonosok
fenntartással (üzemeltetés, karbantartás és felújítás) kapcsolatos befizetései, a
vállalkozásokból képződő árbevétele, a vagyona működtetése, továbbá egyéb bevételei
képezik.
1/2. Épület és lakásépítés finanszírozásához - ha saját beruházásban történik - külön
küldöttgyűlési határozat szükséges.

2/1. Az egyes épületek, azok közös használatot szolgáló területei és helyiségei, illetve a
központi vezetékei és berendezései üzemeltetésének, továbbá korszerűsítésének,
felújításának költségei az épületben lévő tulajdonosokat terhelik.
2/2. A fel nem osztható ingatlanok felújításának költségei olyan mértékben terhelik a
lakásszövetkezet tartalékalapját, illetve az adott épületet amilyen mértékben részesednek
a bevételből.
2/3. A 2/1. pont alatt szereplő felújítások egyedi elbírálás alapján, - ha a saját erőforrás nem
elegendő - visszapótlási kötelezettséggel, a tartalékalapból megelőlegezhetők.
Erről az igazgatóság jogosult dönteni.

3/1. A lakástulajdonosok építéssel, fenntartással kapcsolatos kötelezettségeit épületenként és
lakásonként külön-külön kell megállapítani és nyilvántartani.

3/2. A fenntartási költségek viselésének és felosztásának rendező elve a lakások teljes
alapterületének a lakóházban lévő valamennyi lakás összterületéhez viszonyított aránya.
Ha a lakóházban olyan nem lakás céljára szolgáló helyiség is van, amely nem a
lakásszövetkezet tulajdonában áll, a fenti költségeknek a helyiségekre eső részét annak
a tulajdonosa viseli.

3/3. A fenntartási költség 2 fő részből áll: a használati díjból (üzemelés) és a véglegesen
átadott pénzösszegből (felújítás).

3/4. A használati (üzemelés, karbantartás) díj főbb költségelemei:
a.) a házfelügyelő munkabére és járuléka, vagy takaríttatás;
b.) a szemétszállítás; ha nem egyéni szerződéskötés alapján történik;
c.) a szövetkezeti tulajdonban álló épületrészek és berendezések villamos energia
költségei;
d.) a víz bekötési főmérő és háztartási mérők összege közti különbözet;

e.) a szövetkezeti épületek biztosítása;
f. ) a szemétledobók és szeméttárolók tisztítása;
g.) a rovarírás;
h.) a kéményseprés;
i.) a szövetkezet tulajdonában álló épületrészek, berendezések és felszerelési tárgyak
karbantartási, javítási költségei;
j.) a fűtési hőérzékkelők adatainak feldolgozása;
k.) a központi igazgatás kiadásainak hányada;
l.) egyéb - előre nem látható szövetkezeti tulajdont érintő költségek.

3/5/a.) A véglegesen átadott pénzösszeg (felújítási alap) szolgálja az épületben lévő szövetkezeti tulajdon részleges vagy teljes felújítását.

b.) A felújításra hitel is felvehető, mely törlesztésének költségei az adott épület tulajdonosait terhelik.

3/6. Az üzemelési költségeket érintő - áremelés mértékének arányában - pótbefizetést az igazgatóság is elrendelhet.

3/7. Azok a tulajdonosok, akik lakásuk bérbeadásával használják a közösségi létesítményeket, esetlegesen növelik a közös költséget, illetve a többi tulajdonos nagyobb alkalmazkodását veszik igénybe, a küldöttgyűlés által meghatározott hozzájárulást fizetnek. Ezen összeg hozzájárulás a közös helyiségek használatához, mely az adott épületek bevételét képezik.

4.A lakásszövetkezet Kábel-TV rendszert és hálózatot működtet. A műsor szétosztás díja
nem képezi a használati díj részét, de azzal egyidejűleg kerül sor a beszedésére és elkülönített
könyvelésére.

5/1. A tag, vagy nem tag tulajdonosok a használati díjat, a véglegesen átadott pénzt és - ha van - hiteltörlesztést havi egyenlő részletekben előre, a hónap 15. napjáig a szövetkezetnek tartoznak befizetni.
A 30 napot meghaladó késedelmes fizetés esetén a lejárt részletek után kamat illeti meg a lakás- szövetkezetet, melynek alapját a mindenkori jegybanki alapkamat képezi. A késedelmi kamat 31-60 nap között a jegybanki alapkamat másfélszerese,61-120 nap között kétszerese, a 121. naptól háromszorosa, továbbá megtérítendő a felmerülő postai és ügyvédi költség is.

5/2.a. Annál a tagnál, vagy nem tag lakástulajdonosnál, aki a fenntartási költség befizetésével, a
felújításra, korszerűsítésre felvett hitel rá eső részével legalább 6 hónapnak megfelelő
hátralékba kerül, az igazgatóság a lakástulajdon jelzálogjoggal való megterhelését
rendeli el, a hátralék megfizetésének biztosítékaként.
A jelzálogjog bejegyzésének elrendelése hathónaponként megismételhető.
Az igazgatóság határozatát ügyvéd által készített, vagy általa ellenjegyzett magánokiratba
kell foglalni.
b. Az igazgatóság határozatát a tag és nem tag tulajdonos részére a jogorvoslati lehetőség
feltüntetésével kell kézbesíteni.
c. Ha a bejegyzés alapjául szolgáló hátralékot kiegyenlítették, az igazgatóság 8 napon belül
köteles a jelzálog törléséhez szükséges engedélyt kiadni. Az engedélyt közokiratba, vagy
ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

d. A jelzálogjog bejegyzésével és törlésével kapcsolatos költségek a hátralékos tulajdonost
terhelik.

6. Lakásszövetkezetben az épületekre, az egyes lakásokat is magába foglaló (tömb-)
biztosítást kell kötni. A lakástulajdonosok önállóan gondoskodnak az ingóságaik biztosításáról.

7/1. A lakásszövetkezet vagyonával felel az alaptevékenységből eredő tartozásaiért. Ha a tartozások fedezésére ez nem elegendő, a küldöttgyűlés a tulajdonosokat pótbefizetésre kötelezheti.

7/2. Az 1992.évi I.tv.110.§. (3) bekezdése alapján a lakásszövetkezet tevékenységéről szóló (I/4/2.pont) a TEÁOR 7032,7020,6420,4521,4533,74.87 alatt szereplő, illetve bármely vállalkozásnak minősülő tevékenység folytatásának kockázatára a lakásszövetkezet 2 millió forint értékű vagyont biztosít, elkülönítve, amelyet a pécsi 10901/15/A/84 hrsz.alatt nyilvántartott gépkocsi-tároló testesít meg. Így lakásszövetkezet - a fenti tevékenységére vonatkozó - kockázatviselése 2 millió forintig terjed.

8/1. A lakásszövetkezet tulajdonát képező ingatlanok használati, bérleti díj-bevételének elosztása:
a. 10 % a tartalékalapot illeti,
b. 10 % újraosztásra kerül az egyes épületek között, mely a küldöttgyűlés által
jóváhagyott szabályozás szerint történik;
c. a többi azt az épületet illeti, ahol a bevétel keletkezett.
8/2. Az egyes épületeket terheli az iparűzési-, a társasági- és az építményadó.

9. Az egyéb vállalkozásokból képződő, adózás utáni eredmény megosztása az alábbiak szerint történik:
a.) az eredmény 2/3 része a tartalékalap gyarapítását, a vállalkozások bővítését szolgálja;
b.) az eredmény egyharmadának felhasználásáról az igazgatóság dönthet.

10. A lakásszövetkezet Szociális Alapítványt működtet. A kuratórium tagjait a küldöttgyűlés nyílt szavazással választja. Az alapítvány pénzügyi forrását elsősorban az adózás utáni
nyereség - küldöttgyűlés által meghatározott - része képezi. A segélyezésről az alapítvány kuratóriuma saját hatáskörben dönt.

11. A lakásszövetkezeti tag, vagy nem tag tulajdonos a szövetkezetnek okozott kárért a polgári jog szabályai szerint tartozik felelősséggel.
A kár megtérítésére való kötelezés a bíróság hatáskörébe tartozik.

12. A lakásszövetkezet beszámolási, könyvvezetési kötelezettségére a számvitelről szóló mindenkori hatályos jogszabályok vonatkoznak.

13. A lakásszövetkezet gazdálkodó tevékenységének és vállalkozási feladatainak ellátására munkaszervezetet működtet. Az alkalmazottak munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvét, illetve annak rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaszervezet vezetője az elnök, illetve az igazgatóság által megbízott személy. A munkáltatói jogokat - a küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó személyeket kivéve - az elnök gyakorolja.

VII. fejezet
A szervezeti átalakulások

1.) A lakásszövetkezet egyesülése

1/1. Két vagy több lakásszövetkezet külön-külön tartott közgyűlésén szövetkezetenként számolva a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja, hogy új lakásszövetkezetté egyesül, vagy egyik lakásszövetkezet a másikba beolvad.

1/2. Az egyesülő lakásszövetkezetek együttes közgyűlésén állapítják meg az egyesülés időpontját, az új lakásszövetkezet alapszabályát és megtartják a szükséges választásokat.

1/3. Az egyesülő lakásszövetkezeteket megillető és a terhelő kötelezettségek az új (befogadó)
lakásszövetkezetre szállnak át.

2.) A lakásszövetkezet szétválása

2/1. A közgyűlés a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével elhatározhatja a lakásszövetkezet szétválását 2 vagy több lakásszövetkezetre. A szétváláshoz 2 közgyűlést kell tartani.

2/2. A szétválást a lakásszövetkezet tagjainak legalább 10 %-a írásban kezdeményezheti. A szétválás kezdeményezését követően az igazgatóság köteles 30 napon belül összehívni a lakásszövetkezet szétválását előkészítő közgyűlést.

2/3. A lakásszövetkezet csak műszakilag lehatárolható, önálló épületnek, vagy épületcsoportnak megfelelő lakásszövetkezetekre válhat szét.

2/4. Az előkészítő közgyűlésen a lakásszövetkezet tagjai nyilatkoznak a szétválási szándékról. Az előkészítő közgyűlést követően a szétválás befejezéséig újabb szétválási kezdeményezést nem lehet benyújtani.

2/5. Az előkészítő közgyűlésen tett, illetve írásban adott nyilatkozatok alapján az igazgatóság köteles vagyonmérleget és annak alapján vagyonmegosztási javaslatot készíteni.

2/6. Az igazgatóság az előkészítő közgyűlést követő 60 napon belül újabb közgyűlést köteles összehívni, amely határoz a szétválásról és a vagyonmegosztásról.

2/7. A lakásszövetkezet a szétválást elhatározó közgyűlést követő 3 napon belül köteles tájékoztatni az ismert hitelezőket a szétválásról, valamint a vagyonmegosztásról szóló közgyűlési határozatról.

2/8. A szétválással a lakásszövetkezet megszűnik, jogai és kötelezettségei az új lakásszövetkezetekre, mint jogutódokra szállnak át.
A szétvált lakásszövetkezet szétválás előtti kötelezettségeiért a jogutód lakásszövetkezetek
- valamennyi hitelező hozzájárulásával kötött, eltérő megállapodás hiányában - az egymás közötti vagyonmegosztás arányában felelnek.

2/9. A vagyonmérleg és a vagyonmegosztási javaslat elkészítésének módjában az előkészítő közgyűlésen a feleknek kell megállapodni abban, hogy:
a.) a vagyonmérleg és a vagyonmegosztási javaslat elkészítésének, illetve a szétválással járó egyéb költségeknek a megtérítése a szétválást kezdeményező közösséget terhelik;
b.) a várható költséget, a szétválást kezdeményezők előre kötelesek letétbe helyezni.

3. Kiválás a lakásszövetkezetből

3/1. A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült egy vagy több lakóépületben lévő lakások szövetkezeti tag tulajdonosai (a továbbiakban kiválni szándékozó egység tagjai) együttesen válhatnak ki, amennyiben tartozásuk nem áll fenn a lakásszövetkezettel szemben.

3/2. A kiválni szándékozó önálló egység tagjainak összessége kétharmados szótöbbséggel határozhatja el a kiválást.
Az e célból tartott részközgyűlésre, a lakásszövetkezet közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.

3/3. A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése határoz.

3/4. A kiválásra a szétválás vagyonmérleg és vagyonmegosztási szabályokat (VII./2/9.) kell értelemszerűen alkalmazni.

3/5. Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy: a kiválni szándékozó önálló egység tagjai és a nem tag tulajdonosai egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.

3/6. A kiválni szándékozók bejelentése és a vagyonmegosztásról döntő közgyűlés (VII.3/3-4) után létrehozandó társasház leendő tulajdonosai az alapító okiratot véglegesítik. A kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos.

3/7. A létrehozandó társasház alapítására, szervezetére és működésére a társasházakról szóló 2003.évi CXXXIII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

3/8. A kiváláshoz nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlésének hozzájárulására. A kiválás szándékát, a részközgyűlés határozatának megküldésével együtt, írásban kell bejelenteni az igazgatóságnak.
Az írásbeli bejelentés csak a VII.3/5. pontban meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy kiválásra a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéstől függően kerülhet sor.

3/9. A lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni.
A kiválni szándékozó önálló egységnek a kiválásról szóló döntésről a VII/3/8.pontban meghatározott bejelentést és nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az igazgatósághoz megküldeni.

3/10. A VII.3/8. és a 3/9. pontok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni akkor is, ha a kiválni szándékozó tulajdonosok nem társasházi tulajdont kívánnak alapítani. Ebben az esetben a vagyonmegosztó közgyűlés után a szövetkezeti tulajdon társasháztulajdonná való átalakítását bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti.

4. A szervezeti átalakulások közös szabályai:

4/1. A VII./1 és 2. pontban meghatározott egyesülés, szétválás esetén az új lakásszövetkezetek az alapszabályukat módosítják, amelyet a közgyűlésen történt elfogadástól számított 30 napon belül be kell jelenteni a cégnyilvántartást vezető Baranya Megyei Cégbíróságnak.

4/2. Az egyesülésről, szétválásról, illetve vagyonmegosztásról szóló közgyűlések jegyzőkönyvét a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá és a közgyűlésen erre megválasztott 2 tag, hitelesíti.

1.) A lakásszövetkezet megszűnik, ha:
a. a lakásszövetkezet összes tagjának részvételével megtartott közgyűlés egyhangúlag
elhatározza a jogutód nélküli megszűnést;
b. szervezeti átalakulást hajt végre, a kiválás kivételével;
c. a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;
d. a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti;

2.) Ha a taglétszám 10 fő alá csökken, a lakásszövetkezet megszűnik.

3.) A lakásszövetkezet a cégjegyzésből való törléssel szűnik meg.

4.) Ha a lakásszövetkezet a VIII/1/a., vagy c. pontja alapján jogutód nélkül szűnik meg végelszámolásnak, vagy felszámolásnak van helye. Ennek alapján a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról, és a végelszámolásról szóló külön törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

5.) Ha a közgyűlés a végelszámoló személyéről nem tud határozni, a végelszámolót a cégbíróság rendeli ki.

6.) A fizetésképtelenség miatti felszámolás megindításának közzététele után új tag nem vehető fel.

7.) A lakásszövetkezet megszűnése esetén a vagyon a - megszűnéskor - nyilvántartott tagok és nem tag tulajdonosok közös tulajdonába kerül, a lakástulajdon alapterülete arányában.

IX. fejezet

A lakásszövetkezet képviselete, a határozatok bírósági felülvizsgálata

A lakásszövetkezet képviselete

1.) A lakásszövetkezetet az igazgatóság elnöke, vagy a küldöttgyűlés által megválasztott igazgatósági tagok képviselik, mely jogkörük harmadik személyekkel szemben nem korlátozhatóak.
Más tag vagy alkalmazott a felsorolt tisztségviselők írásbeli felhatalmazása alapján képviselheti a lakásszövetkezetet.

2.) Cégjegyzési joggal az elnök, vagy képviseletre jogosult személyek rendelkeznek. Más tag vagy alkalmazott cégjegyzésének érvényességéhez két képviseleti jogkörrel rendelkező személy együttes aláírása szükséges.

Törvényességi felügyelet és a határozatok bírósági felülvizsgálata

1.) A lakásszövetkezet törvényességi felügyeletét a Baranya Megyei Cégbíróság látja el.

2/1.) A lakásszövetkezet tagja és a nem tag tulajdonosa kérheti a bíróságtól a lakásszövetkezet szervei által hozott határozat felülvizsgálatát, amely a lakásszövetkezeti törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, vagy az alapszabályba ütközik.

2/2.) A jogsértő határozat felülvizsgálatára irányuló keresetet - a határozat közlésétől számított 60 nap alatt - a lakásszövetkezet ellen kell megindítani. A kereset indításnak halasztó hatálya nincs, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti.

2/3.) A lakástulajdonos a jogsértő határozat elleni sérelmét perindítás előtt 30 nappal köteles a felügyelő bizottságnak bejelenteni.

3.) A lakásszövetkezet, illetve a lakásszövetkezet tagja, nem tag tulajdonosa, ha a polgári jogvitában nem tud megegyezni, igénybe veheti a - külön törvényben szabályozott - permegelőző eljárást.

X. fejezet

Érdekképviselet

1.) A lakásszövetkezet- a maga és tagjai érdekeinek védelme céljából - tagja a Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségének, valamint a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetségének.

1/1.) A Lakásszövetkezetek és Társasházak Baranya Megyei Szövetségébe szövetkezetet a küldöttgyűlés által választott személy képviseli.

1/2.) A küldött megbízatása érvényét veszti a mandátum lejártával, visszahívással és szövetkezeti tagság megszűnésével.

1/3.) A küldött megválasztása 5 évre történik. A megválasztás és visszahívás, titkos szavazással, - a tisztségviselők választásával egyidőben, - a küldöttgyűlésen történik.

2.) A lakásszövetkezet - mint Kábel TV-t működtető - tagja a Magyar Kábeltelevíziós Hálózatok Szövetségének.

2/1.) A Magyar Kábeltelevíziós Hálózatba az igazgatóság delegálja a lakásszövetkezet képviselőjét, melynek időpontja megegyezik a tisztségviselők megbízatásának idejével.

3.) A lakásszövetkezet vállalkozásaival összefüggő érdekképviseleti szervekbe való belépés vagy kilépés ügyében az igazgatóság dönthet, de arról utólag köteles a küldöttgyűlést tájékoztatni, jóváhagyását kérni.

Z á r a d é k :

1.) A lakásszövetkezet 1960. október 4.-i közgyűlésen alakult meg.

2.) A szövetkezetekről szóló 1992. I.számú törvény szellemében való módosítást és átdolgozást a küldöttgyűlés 1992. április 29.-én hagyta jóvá.

3.) Az alapszabály módosításra került:
1997. március 26.-án,
2000. március 28.-án,
2002. március 4.-én,
2003. november 21.-én.

4.) A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény alapján való módosítást és egységes szerkezetbe foglalást a küldöttgyűlés 2005. november 25.-én, hagyta jóvá.